Keresés

80,00Ron
56,00Ron

A pozsonyi csata - Cey-Bert Róbert Gyula
P√ľski Kiad√≥
Hadiparancs: "Irts√°tok ki a magyarokat

Ha lenne a magyar irodalomban egy Shakespeare-m√©retŇĪ dr√°ma√≠r√≥nk, akkor bizony bŇĎven tal√°lna t√©m√°t a rejt√©lyes kir√°lydr√°m√°ihoz a mi t√∂rt√©nelm√ľnk bonyolult, gyakran hom√°lyos esem√©nyeiben is. Azokat ugyanis vagy rosszul, esetleg hi√°nyosan, vagy f√©lre√©rtve ismerj√ľk, s √≠gy van ez m√°r a legend√°s honfoglal√≥nk, √Ārp√°d szem√©ly√©vel is. Ňź ugyan nem volt kir√°lyunk, de az√©rt vezetŇĎ fejedelemk√©nt is kimagasl√≥ alakja volt nemzet√ľnk korai idŇĎszak√°nak, √©s az ŇĎ nev√©hez is t√∂rt√©nelmi rejt√©lyek sora kapcsol√≥dik. Szem√©ly√©hez ugyanis nem csup√°n a honfoglal√°snak korfordul√≥t jelentŇĎ hatalmas tette, hanem ezt k√∂vetŇĎen a gyŇĎztes csat√°knak eg√©sz sorozata is fŇĪzŇĎdik. A honszerz√©s nem egyszerŇĪen egy egyedi-egyszeri bevonul√°st jelentett mai haz√°nk ter√ľlet√©re, hanem m√©g hosszadalmas harcok ut√°n ker√ľlt csak birtokunkba a teljes K√°rp√°t-medence. A harcok alatt uigyanakkor nem szabad nagyl√©pt√©kŇĪ hadmŇĪveleteket √©rten√ľnk, hiszen √©ppen az itt megtelepedett, j√≥szerivel rokonn√©peknek minŇĎs√≠thetŇĎ ittlak√≥k √°ltal√°ban mindenf√©le nagyobb fegyveres ellen√°ll√°s n√©lk√ľl, a k√∂z√∂s ŇĎsnek tartott Atilla hun nagykir√°ly √∂r√∂k√∂seinek tartott√°k a K√°rp√°t-medenc√©be haz√°t keresŇĎ, s a r√©gi/√ļj haz√°t megtal√°l√≥ magyars√°got. EzekrŇĎl a korszakos jelentŇĎs√©gŇĪ esem√©nyekrŇĎl sajnos, korabeli, teljesk√∂rŇĪ √≠rott forr√°ssal nem rendelkez√ľnk, j√≥szerivel Anonymusnak a megk√∂zel√≠tŇĎen h√°romsz√°z √©vvel k√©sŇĎbbi Gesta Hungarorum-a tekinthetŇĎ az egyetlennek a m√°shol fennmaradt t√∂red√©kek mellett. A N√©vtelen Kr√≥nik√°s hiteless√©g√©nek a meg√≠t√©l√©se sokat vitatott k√©rd√©s, de most nem is ez Cey-Bert R√≥bert Gyula leg√ļjabb t√∂rt√©nelmi reg√©ny√©nek az alapt√©m√°ja. A szerzŇĎ elsŇĎsorban a korai lovasnom√°d n√©peknek, s azok protot√≠pus√°nak, a hunoknak k√∂ztudottan kiv√°l√≥ ismerŇĎje, de most nem vel√ľk, hanem ut√≥daikkal foglalkozik. Ez√ļttal a magyar t√∂rt√©nelemnek egyik meglehetŇĎsen hom√°lyos esem√©ny√©vel, a honfoglal√°s kor√°nak egyik legnagyobb fegyveres √∂sszecsap√°s√°val, a 907-es √©vi pozsonyi csat√°val n√©z szembe, s ugyanebbe avatja be most az olvas√≥it is. Mai szemmel n√©zve is meglepŇĎ, sŇĎt felemelŇĎ, hogy elŇĎdeink a t√∂bbsz√∂r√∂s t√ļlerŇĎvel sikerrel sz√°lltak szembe. A nagy nemzetk√∂zi √∂sszefog√°s ellen√©re is gyŇĎzelmet hozott sz√°mukra a m√©g mindig birtokolt nom√°d harcmodor √©s a nyugaton ismeretlen taktika. Nem sz√°molgatni kell teh√°t az ellens√©get, mert a harcok v√©gsŇĎ kimenetele soha nem a sz√°mtan, hanem a hazaszeretettŇĎl fŇĪt√∂tt lelkesed√©s eredm√©nye, ahogyan itt is t√∂rt√©nt.. Val√≥j√°ban e nagy√≠vŇĪ t√∂rt√©nelmi reg√©nyben a nemzetk√∂zi h√°tt√©r, a kor nagyhatalmainak, ‚Äď s ide √©rthetj√ľk az egyh√°zat is, ‚Äď egym√°sk√∂zti villong√°sai, intrik√°i jelentik a t√ļls√ļlyt, s maga a gyŇĎztes csata szinte epiz√≥dd√° egyszerŇĪs√∂dik. Ebben a be√°ll√≠t√°sban sokkal jobban meg√©rtj√ľk a kor l√©nyeg√©t, nyugat √©s kelet mindm√°ig tart√≥ fesz√ľlts√©g√©t, a vil√°gi birodalmak √©s a korabeli egyh√°z egym√°sk√∂zti hatalmi viaskod√°sait, egyben az √∂sszekapaszkod√°sukat a keletrŇĎl j√∂tt, felt√∂rekvŇĎ, fenyegetŇĎ √ļj erŇĎ, a magyars√°g ellen. Mi magyarok, ‚Äď k√∂zhelyszerŇĪen emlegetett, de igaz √°ll√≠t√°s, ‚Äď a veres√©geinket jobban sz√°mon tartjuk, mint a gyŇĎzelmeinket. √ćgy s√∂p√∂rt√ľk ki eml√©kezet√ľnkbŇĎl a pozsonyi csat√°t is, pedig joggal lehetn√©nk erre az egyed√ľl√°ll√≥an nagy gyŇĎzelemre b√ľszk√©k. Ennek esem√©nyeit is annakidej√©n elsŇĎsorban a nyugati kr√≥nik√°k ŇĎrizt√©k meg, √≠gy az √ļgynevezett harmadik Bajor √Čvk√∂nyv (a salzburgi Annales Iuvavenses Maximi ), s az ezzel l√©nyeg√©ben egykor√ļ ‚Äď a csata √©v√©ben, 907-ben keletkezett ‚Äď Sv√°b √Čvk√∂nyv, kisebb r√©szletekben a merseburgi √©s a weisenburgi √©vk√∂nyvek, illetve a r√©sztvevŇĎk szem√©ly√©re utal√≥ korabeli n√©met egyh√°zi halottask√∂nyvek √©s kir√°lyi oklevelek. A h√©zagos korabeli feljegyz√©sek azonban nem jelentenek, mert egy√°ltal√°ban nem is jelenthetnek akad√°lyt egy olyan, kiv√©telesen kreat√≠v szellemŇĪ √≠r√≥nak, egykorvolt napjaink jelenkori nagyszerŇĪ kr√≥nik√°s√°nak, mint Cey-Bert R√≥bert Gyula keletkutat√≥nknak. A tervezett nagy√≠vŇĪ t√∂rt√©nelmi kork√©p ‚Äď s most √°ruljuk a kitŇĪnŇĎ szerzŇĎ t√°volabbi terveit is, ‚Äď a magyars√°g korai korszak√°nak kiemelkedŇĎ szem√©lyei k√∂r√© csoportos√≠tja mindazokat az ismereteket, amiket minden magyar iskol√°snak k√∂telezŇĎ olvasm√°nyk√©nt kellene tudnia. A t√∂rt√©nelmi reg√©nyciklus, e szinte p√©ld√°tlan nemzeti tril√≥gia Atilla kor√°val indul, a honfoglal√≥ √Ārp√°d legend√°s gyŇĎzelm√©vel folytat√≥dik, s tal√°n nem minŇĎs√ľl h√©tk√∂znapi babon√°nak, ha most elŇĎre bejelentj√ľk, hogy az √°llamalap√≠t√≥ Szent Istv√°n nagy ellenfel√©vel, egyben rokon√°val, Kopp√°nnyal √©r majd v√©get. A t√∂rt√©nelmi gy√∂kereket jelentŇĎ hun korszak ut√°n, ‚Äď s a hun elŇĎd√∂kh√∂z a legt√∂bb k√∂zvetlen k√∂ze feltehetŇĎen a sz√©kelys√©gnek van, ‚Äď a honszerz√©s, majd a kereszt√©ny √°llamalap√≠t√°s jelenti azt a h√°rom nagy √°llom√°st, sorsford√≠t√≥ esem√©nyt, ami napjainkig meghat√°rozza a magyars√°g l√©t√©t. A reg√©nytril√≥gia ugyanakkor mindm√°ig ŇĎriz √©s √ľzen sz√°munkra egy csaknem √∂r√∂k√©rv√©nyŇĪ tanuls√°got. NapkeletrŇĎl √©rkezett n√©p√ľnket, ‚Äď s ebbe most bele√©rtj√ľk lehets√©ges, de joggal annak felt√©telezhetŇĎ ‚Äď eleinket is, mindig egyfajta gyanakv√°ssal fogadt√°k Nyugaton. A kezdet kezdet√©tŇĎl idegenkedve n√©zte a a hunokat, azt√°n az avarokat, meg a sokf√©le √≥t√ľrk-ŇĎst√∂r√∂k n√©pet, v√©gezet√ľl a mi ŇĎseinket is a mag√°t kultur√°ltnak, sŇĎt √∂nmag√°t a t√∂bbi n√©pn√©l mindig kultur√°ltabbnak tart√≥, m√°sokat finny√°san lekezelŇĎ Nyugat, Ugyanez a felem√°s alap√°ll√°s meglepŇĎen t√ļl√©lte a viharos √©vsz√°zadokat, sŇĎt √©vezredeket, s napjaink ‚Äď egys√©ges√ľl√©sre t√∂rekvŇĎ, a nemzet√°llamok feletti, azt meghalad√≥ egys√©get hirdetŇĎ ‚Äď Eur√≥pai Uni√≥j√°ban is sajnos fellelhetŇĎ. KeletrŇĎl j√∂tt√ľnk, a korabeli antik nom√°d n√©pek k√∂z√ľl egyed√ľl maradtunk meg, s ez m√°r √∂nmag√°ban is okot adhat a bizalmatlans√°gra. Nem vagyunk rokonai semmif√©le eur√≥pai n√°ci√≥nak, eredet√ľnk messze t√°volra mutat, s ez a messzes√©g nem csup√°n a tudom√°nyban, hanem az eur√≥pai √°tlagemberek fej√©ben is megmaradt, egyben bizonytalans√°got, tart√≥s bizalmatlans√°got sugall. A politika √©s a tudom√°ny azonban k√©t elt√©rŇĎ mŇĪfaj, m√©g akkor is, ha a t√∂rt√©nettudom√°ny n√©ha nem szak√≠that√≥ el a muland√≥ √©rdekeket hajszol√≥ aktu√°lpolitik√°t√≥l. (Csak z√°r√≥jelben: m√©g napjaink hazai nemzeti politikusai is idŇĎnk√©nt beleesnek ebbe a nem mindig bocs√°natos bŇĪnbe. Bizakodjunk, hogy idŇĎvel majd kigy√≥gyulnak ebbŇĎl!) Cey-Bert R√≥bert Gyula, az isten√°ldotta tehets√©gŇĪ, g√∂rd√ľl√©keny toll√ļ √≠r√≥ kor√°bban, ahogyan m√°r eml√≠tettem, elsŇĎsorban keletkutat√≥k√©nt, a hun t√∂rt√©nelem kiv√°l√≥ ismerŇĎjek√©nt volt ismert. Most √ļj oldal√°r√≥l mutatkozott be: bizony√≠totta, hogy a korai magyar t√∂rt√©nelem kor√°nak, s elsŇĎsorban annak k√ľlhoni forr√°sainak is avatott kutat√≥ja. Kor√°bban valamennyi olvas√≥ja √ļgy tudta, hogy val√≥s√°ggal benne √©lt az √°zsiai, majd az eur√≥pai hunok √©let√©ben, s m√©g az esetenk√©nt hi√°nyos forr√°sokat is olyan kiv√°l√≥ bele√©rzŇĎ k√©szs√©ggel tudta p√≥tolni, hogy t√∂rt√©nelmi reg√©nyeinek olvas√°sakor valamennyien √©rezt√ľk: ha nem √≠gy t√∂rt√©nt, akkor is √≠gy √©s csakis √≠gy t√∂rt√©nhetett. Most ugyanez a benyom√°sunk erŇĎs√∂d√∂tt meg √©s eg√©sz√ľlt ki azzal, hogy ez most √©rv√©nyes nem csup√°n a hunok vil√°g√°ra, hanem a honfoglal√°s ut√°ni magyar korszakra is. Biztos vagyok benne, hogy a tril√≥gia z√°r√≥k√∂tet√©nek majdani megjelen√©se ut√°n ugyanezt √°llap√≠thatjuk meg r√≥la. Fontos t√∂rt√©nelmi ismeretet kaptunk tŇĎle eddig is, hi√°nyz√≥ tud√°sunk kieg√©sz√ľlt, de ami ezzel szinte egyen√©rt√©kŇĪ: nemzeti √©rz√©seink is megerŇĎs√∂dtek. K√≠v√°nom, hogy az √ļj t√∂rt√©nelmi reg√©ny minden olvas√≥ja ugyanezt √©rezze, s legyen ismeretekben, embers√©gben, hazafiass√°gban gazdagabb a k√∂nyv befejez√©se ut√°n. Dr. B√°rdi L√°szl√≥ egyetemi docens a P√©csi Tudom√°nyegyetem √Āzsia K√∂zpontj√°nak alap√≠t√≥ igazgat√≥ja

ISBN: 9789633021262
Kiadva : 2013
Oldalsz√°m: 264 oldal
Méret [mm] : 175 x 244 x 34
K√∂t√©sm√≥d : c√©rnafŇĪz√∂tt k√∂t√∂tt
Vélemények
Nem akarja m√©g megvenni, de szeretn√© k√©s√Ķbb el√Ķvenni?
Tegye a saját Könyvespolcára. (Csak regisztrált, belépett felhasználóknak)
ElŇĎzm√©nyek
Mostanában megtekintett termékek
  1. A pozsonyi csata - Cey-Bert Róbert Gyula
Bejelentkezés
A kosara √ľres
Kategóriák
Ajándékkönyvek
AKCI√ďS KAR√ĀCSONYI K√ĖNYVEK->
Albumok->
Antikvár könyvek->
Carti in limba romana->
CD-K->
DVD->
Egészség, életmód->
EG√ČSZS√ČGMEG√ĖRZŇź TERM√ČKEK->
Enciklopédiák, lexikonok
Európai Unió
Ezoterika->
Folyóiratok, magazinok->
Gasztronómia->
Gazdas√°g - √ľzlet->
Gyermek- √©s ifj√ļs√°gi k√∂nyvek->
Hangoskönyvek->
Hobbi->
Humor
Idegen nyelvŇĪ k√∂nyvek->
Informatika, számítástechnika->
Irodalom->
  Aforizm√°k, gondolatok
  Antol√≥gia
  √Čletrajz
  Biogr√°fia
  Dr√°ma, sz√≠nmŇĪ
  Egy√©b
  Elbesz√©l√©s, novella,kisreg√©ny
  Essz√©,publicisztika
  Interj√ļ
  Napl√≥
  Portr√©
  Reg√©ny->
    Csal√°dreg√©ny
    Dokumentumreg√©ny
    Egy√©b
    Erotikus
    Fantasy
    H√°bor√ļs
    Horror
    Kaland
    Krimi
    Romantikus
    Sci-fi
    Sz√≥rakoztat√≥
    Sz√©pirodalmi
    T√∂rt√©nelmi
    Thriller
  Vers, eposz
Iskolai felszerelések->
IsmeretterjesztŇĎ k√∂nyvek
J√ĀT√ČKOK->
KIEMELTEN AKCI√ďS K√ĖNYVEK->
MezŇĎgazdas√°g, ipar->
MŇĪszaki k√∂nyvek->
MŇĪv√©szetek->
MŇįSZAKI TERM√ČKEK->
Napt√°rak, kalend√°riumok->
Nyelvkönyvek, szótárak->
Publicisztika->
Ragaszt√°s, csomagol√°s
Sport->
Szórakozás->
SZOFTVEREK->
Tankönyvek->
Társadalomtudomány, bölcsész->
Történelem->
Térképek, atlaszok->
Természet- és alkalmazott tud.->
Utaz√°s->
Vall√°s->
VHS
Kiadók
Kiadó információ
Mesélje el másoknak
 
Mes√©lje el valakinek akit √©rdekelhet term√©k√ľnk!
FACEBOOK